Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemségei, dunai fejedelemség, 1858. aug. 7/19.-1866. máj. 10.: a párizsi egyezmény alapján a két oláh vajdaságból a nagyhatalmak által létrehozott állam elnevezése. - Moldva és Havasalföld élére külön-külön uralkodót, kormányt és országgyűlést rendeltek. Foksáni székhellyel a közös érdekű ügyekre közös törvényhozó biz-ot és esküdtszéket alakítottak, a bojári előjogokat és kiváltságokat megszüntették, kimondták a miniszteri felelősséget, törv-nyel szabályozták a földesurak és jobbágyok viszonyát, a választójogot magas cenzushoz kötötték. - Alexandru Ioan Cuzát Moldva, majd Havasalföld fejed-évé választották (ur. 1859. I. 24-1866. II. 11.), akinek 1861. XII. 4: a Porta engedélyezte a két vajdaság pol. egyesítését. 1862. I. 22/II. 3: megalakult ~ első kormánya, I. 24/II. 5: Bukarestben az ogy. előtt Cuza bejelentette a vajdaságok egyesülését. 1866. II. 11: a szörnyszövetség megbuktatta Cuzát, IV. 2/8: népszavazás Hohenzollern Károlyt fejed-mé választotta, aki V. 10: letette az esküt (I. Károlyként 1866. V. 10-1881. III: Rumania fejed-e, 1881. III. 14-1914. X: Rumania/Románia királya). 88

Durandin 1998:132.